HÍRES MAGYAROK

Kempelen Farkas (Pozsony, 1754. január 23. - Pozsony, 1804. március 26.) Éppen kettőszázhatvanöt esztendeje látott napvilágot és már százkilencvenöt éve távozott az égi sakkmezők felé.

Az akkori Magyarország fővárosában született nemesi családba. Édesapja /1680-1761/ tekintélyes udvari tanácsos, édesanyja Mohai Ágnes, neve napjainkban nevezetes ásványvíz és márkanév. A szülei gondosan iskoláztatják a legényt, aki a népiskolai tanulmányait helyben végzi, majd a birodalmi fővárosban, Bécsben jogot végzett. A munkába állás előtt beutazza, tanulmányozza Nyugat-Európát. Mindezek után Kempelen Farkas is a császárváros szomszédságában lévő Pozsony városában telepedik le családjával.

Mit kell tudnunk erről a Duna menti városról? Íme néhány érdekes adat gazdag történelmi múltjából: 907 - Árpád vezér halála évében a magyarok fontos győzelme a bajorok felett /Salzburg érsekének beszámoló levele szerint/, - utána vár épül, az ország nyugati gyepűrendszerének fontos védpontjává fejlődik, - itt alakul meg az első magyar várispánság fontos intézménye, 1291 - az első magyar királyi kiváltság / III. András: 1290-1301/ okirat kelte, 1465 - Mátyás király /1458-1490/, az igazságos megalapítja Magyarország első egyetemét. A neve: Academia Istropolitana, 1531-1848 - Magyarország új fővárosa.

Kempelen Farkas széleskörű nemzetközi ismeretekkel, hatalmas lendülettel kezdi munkáját a Magyar Kamaránál, ahol titkári állást kapott. Szakmai sikerének elismeréseként 1767-től udvari tanácsosi cím büszke birtokosa lehet. Fontos feladatokat hajtott sikeresen végre: az elnépteledett Bácska területét szakszerűen betelepíti és a megfelelő munkahely biztosítása érdekében, a szükséges megélhetés lehetőségének megteremtése céljából posztógyárat is telepít. Utasításra Nagyszombat városából Budára áttelepíti az egyetemet és átszállíttatja annak gazdag könyvtárát is. Irányítja Buda várában a magyar királyi palota korszűsítését, tervei alapján a karmelita kolostorból Várszínház varázsolódik. Mindezek mellett igyekszik magát sokoldalúan képezni. Nyolc nyelven tárgyalóképes, ír színdarabot, szerez zeneműveket, olykor még jut ideje költemények lejegyzésére is. /Mikor foglalkozott a családjával?/.

A műszaki problémákkal is sikeresen foglalkozik. Tökélesíti a kor nagyszerű találmányát, a gőzgépet, elsőként alkalmaz benne forgattyút. Megtervezi a pozsonyi vár vízellátását nyomóvezetéken keresztűl, a Dunából felemelve a vizet. Tervez Pozsony városának hajóhidat, a Schőnbrunn kastély parkjába a pompa növelésére szép szökőkutat. Csatornát tervez az Adria-tengerparthoz. Szeretett királynőjének - Mária Terézia - váratlan megbetegedésekor mozgatható betegágyat épít. Gondoskodó hajlamára jellemzően Paradis Teréz, vak zongoraművésznő számára írógépszerkezetet állít össze. Ez a mai korszerű írógépek magyar őse. A gép idővel eltünt, bár az azzal készült levelek érdekes módon megmaradtak. Hasonlóan érdekes találmánya volt a siketnémák és a beszédhibásak gyógyítását elősegítő gép is. /Érdekes, ez akkor már milyen fontos társadalmi probléma lehetett!/. Ennek az eredetije eltűnt, de nagy szerencsére a másolata a Deutsches Museum München városi gyűjteményében túlélte a második világháború bombázásait is.

Homer Dudley úr, a nagyszerű Bell Távbeszélőművek nemzetközi hírnevű szakembere még 1949-ben az Amerikai Akusztikai Társaságban mondott szakelőadásában megemlítette, hogy a magyar Kempelen Farkas volt az első a világunkban, aki tökéletes és teljes egészében kíválóan működő beszélőgépet tudott bemutatni a közönségnek. A korabeli hírmondó, a Nemzeti Plutarkus 1816. évi számában említi az alábbi eseményt: A bécsi császári palotában megjelent egy francia matematikus, aki mágnessel varázsolt "Csudákat", amikor a jelenlévő Kempelen Farkas könnyelműen kijelentete "Ő csodálatosabb dolgokat fog mutatni!". A magyar királynő, Mária Terézia /1740-1780/ szaván fogta és erőteljesen ösztönzi a bizonyításra, szavának a betartására. Ezután a császárváros előkelő palotájában 1768 esztendejében bemutatja a "Török" elnevezésű sakkautomata gépet. Ez mintegy 110 cm hosszú faláda, kb. 65 cm széles és mintegy 90 cm magas hozzáépült székkel, amelyen egy török ruhás, hosszúszárú pipát tartó fabábú ült. Ettől kapta a nevét!

A kora műszaki színvonalát felülmúló alkotás híre a kezdetleges távközlési lehetőségek ellenére is hamarosan bejárta Európát. Nagy tekintélyű uralkodók óhajtanak megmérkőzni a törökkel. II. József császár /1780-1790/ határozott utasítására az alkotó, Kempelen Farkas elindul a gépével hódító útjára - 1783: Drezda, Lipcse, Párizs, 1784: London, 1785: Berlin és sok kisebb városka, amelynek a nevét nem tartották fontosnak megörökíteni az utókor számára. Az Európa-járás hatalmas diadalútnak bizonyult. Kempelen Farkas jogi tanulmányokat folytatott Bécsben, mégis inkább műszaki tudományok terén ért el maradandó sikereket.

Éppen százkilencvenöt esztendővel ezelőtt hagyta fiára a jelentős örökséget, a Török néven közismert sakkautomatát. Károly fia nem tulajdonított különösebb jelentőséget a műszaki alkotásnak és örömmel megszabadult tőle. A jó üzleti érzékű Malzel Lénárd bécsi mechanikus mester vásárolta meg, aki azonnal igyekezett a befektetett összeget mielőbb kamatosan visszaszerezni. Szép körútra indultak, amelynek nevezetesebb állomásai voltak Németország /1804-1808/, London /1818-1820/, Amszterdam /1821-1822/. Az elért sikerek merészebb tervek megvalósítására ösztökélték. A következő utazás célpontja már Amerika volt - Kuba szigetén is megállt - 1826-1839 között. A tengeren túli hatalmas körutat egy szomorú esemény szakította meg. Philadelphia városában 1840-ben váratlanul elhalálozott az új tulajdonos, a bécsi mechanikus mester. Az értékes gép gazdátlanná válik, elárverezik. Ezután ajándék formájában a neves Wilson Peale régiség-gyűjtemény anyagához csatolják az un. Kínai Múzeum-ban, ahol annak nyílvántartott kincse lett. Philadelphia városát 1854-ben hatalmas tűzvész pusztítja el és ebben semmisűl meg a nevezetes magyar találmány, a Török sakkautomata is. Így múlik el a világ dicsősége!

Szerencsére pontos leírások maradtak róla, az utókor érdeklődő kutatói számára ez hozzáférhető. Ügyesen szerkesztett alkotásban egy kis méretű szekrénykében ült a sakkozó automatát irányító személy, esetleg még Johann Baptist Allgaier német sakkmester is. Nemcsak az uralkodók körében aratott méltán sikert - a Schönbrunn kastélyban 1809-ben legyőzte Napoleon tábornokot - hanem az írókat is megihlette. Többek között több filmben szerepel és írt róla a neves Edgar Allan Poe is. Mindezek ellenére a neves Corvina Kiadó Kft. által megjelentetett Sakklexikon csak öt sorban említi szerény személyét. Íme: "Kempelen Farkas /1734-1804/ magyar báró, automata gépek zseniális tervezője, 1769-től kezdve állítólagos sakkozó törökjével nagy feltűnést keltett egész Európában."

Őszinte tisztelettel adózunk a sakkjátékot népszerűsítő nagyszerű alkotó műszaki tudású művésznek, Kempelen Farkas jogásznak, aki 265 esztendeje született, 195 éve hunyt el és 145 éve porladt el villághírűvé vált alkotása, az azóta sem utánzott kíváló műve, a "török."

Solt Dezső