Kempelen FarkasKempelen Farkas (Pozsony, 1734 - Bécs, 1804)

   Kempelen Farkas zseniális mérnök és feltaláló volt. Két nevezetes találmánya miatt került a terem falára a képe.

   Az egyik a sakkozógép, amely töröknek öltöztetett báb volt. Ez a báb a kezével mozgatta a sakkfigurákat, és még jól is játszott. Kempelent többször megvádolták vele, hogy csalt, mert a gép belsejében elrejtett egy embert -- ezt azonban nem tudták rábizonyítani. Az igazság az, hogy csakugyan volt ott egy ember... De nem ez a lényeg! A lényeg az a bonyolult tükörrendszer, amelyen át a játékos láthatta a táblát, és a még bonyolultabb mechanika, amellyel a török kezét mozgatta. (Gondoljunk bele, maga a kar is összetetten mozog, és a sakkozáshoz az ujjakat is mozgatni kell.) Kempelen ezzel úttörő munkát végzett a modern számítástechnika egyik fontos területén, a robotok (számítógéppel vezérelt manipulátorok) előállításában.

   A másik nagy találmány a beszélőgép. Kempelen itt is hatalmasat alkotott: fonetikai kutatásokat végzett, és megpróbálta sípok segítségével előállítani az emberi beszédhangot. Kempelen Farkas volt az első, aki elindult a gépi beszéd útján, amely nélkül a holnap számítástechnikája nem képzelhető el.

   Számos más alkotás mellett Kempelen nevéhez fűződik a budai Vár építése és a schönbrunni kastély szökőkútjai is. Egyik forrásunk szerint a szerzetesrendek feloszlatása után ő alakította ki a várbeli kapucinus templomból a mai Várszínházat.

Kempelen saját leírása a beszélőgépről:

Kempelen Farkas: Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása. Budapest, 1989. Szépirodalmi Könyvkiadó (Ritkaságok sorozat)
Itt van egy kép és  egy másik a sakkozó törökről.
Kovács Győző: Mérföldkövek a magyar informatika történetében (Kicsit részletesebben olvashattok benne a beszélőgépről.)
Voigt Vilmos: Két szemiotikai gép a 18. századi Magyarországon (Kempelen gépeiről szóló cikk, kicsit sok idegen szóval, de azért olvasható!)
Magyarországi emlékhelyei a Fizikus Útikönyvből

Vissza a címlapra